ROMÂNĂ | MAGYAR | ENGLISH

A régészeti-történelmi gyűjtemény   
A régészeti tárgyak gyűjtése Csíkban a somlyói római katolikus gimnáziumban vette kezdetét bizonyíthatóan a XIX. században, de talán már a XVIII. század során. A több, mint 90.000 tárgy nagyobb hányada agyagedény és egyéb tárgytöredék.

Általánosságban elmondható, hogy a Csíki-medence régészetileg az egyik legkevésbé kutatott, ismert terület. Kevés és hiányos kutatás folyt, nincsenek dokumentációk. Homály fedi a legtöbb korszak települési viszonyait, nem ismerjük a temetőket, erődítéseket.
Az időrendet követve néhány jellemző tárgyat mutatunk be:
  • paleolitikum: kőből készült univerzális használatú szakóca, a csíkszeredai fürdő feletti Cser-patakból került elő. A moustieri típusú kőeszköz kora mintegy 50000 év.
  • neolitikum: az előzőnél jóval gazdagabban leletanyag jelentős részét Csíkszentgyörgyről és Csíkkozmásról származik. 55 csonttárgy, 99 kőeszköz, háló- orsó és szövőszék nehezék érdemel figyelmet. Az idolok, agyagból készült ember- és állatszobrocskák, töredékek, az újkőkor emberének hiedelem-világáról, művészetéről szolgálnak információval. Többb, mint 30 neolitikumbeli idol gazdagítja a részleg anyagát.
  • az újkőkorszak és a bronzkorszak közötti átmeneti szakaszból való az a zsugorított temetkezést alkalmazó, a zsinegdíszes vagy a gömb alakú amforák kultúrköréhez tartozó sír, amelyet 1998-ban Csíkszentmártonban fedeztek fel. Kr.e. kb. 2000. körüli évekből származik.
  • a legalaposabban feltárt bronzkori lelőhely a csíkszentléleki Kőhegy, a telephelyen használt eszközkészlet: kővésők, kőbalták, egyéb kőtárgyak nagy számban kerültek elő. A kutatott helyről néhány agyagszobor-töredék is kikerült. A bronzkor elejéről datálódó kultúrkört feltárói zsögödi kultúrának nevezték el. A kutatók az ásatások idején jó néhány agyagból készült öntőmintát hoztak felszínre, ami azt jelenti, hogy a régi kor emberi ott, akkor bronztárgyak gyártásával, öntésével is foglalkoztak. Más helyekről több bronzbalta, sarló, lándzsahegy került elő.
  • a vaskorrómai kor: Mai ismereteink szerit Dácia provincia területe ugyan nem terjedt ki a Csíki-medencére, de közvetlen szomszédságában feküdt. Az oltszemi castrum és a homoródfürdői őrtornyok jelzik a limes két Csíkhoz legközelebb eső pontját. A birodalom nem tűrte meg határai mentén a "barbár" településeket, és ezért vagy foederati (szövetséges) viszonyt alakított ki az ottlakókkal, vagy pacifikálta ezen részeket. Igy válik érthetővé, hogy miért szakadt meg a szélesen elterjedt késő vaskori, dák települési folytonosság területünkön. A gyűjteményben található kevéske (27 darab) korabeli tárgy kereskedelem, vagy zsákmány eredménye lehet, melyek nagy valószínűséggel a provincia létrejötte előtti (Ku. 106), vagy a felhagyását követő (K.u. 270) időben
  • a népvándorlás kora: A 3-9. század leletei csekély számban ismeretesek. Ennek egyrészt az az oka, hogy 1989 előtti a korszak nem tartozott a hivatalosságok által kedvelt témák közé, emiatt csak felületesen ismerjük a kor települési viszonyait. Másrészt, úgy tűnik, a vándor népek ismétlődő támadásai következtében Csíki-medence részben elnéptelendett, beerdősődött. Ennek ellenére igazolható a gótok megtelepedése (pl. Jenőfalva, Szentsimon -ép edények valószínűleg temetkezés mellékletei), a hunok betörése (a gyergyótekerőpataki kincset éppen ekkor rejtik el, és nem találják meg újra), szlávok (és talán avarok?) megjelenése is (ld. Delne, Taploca helynevek, illetve több lelőhelyről). Reményeink szerint a közeljővőben sikerül a kutatástörténeti hiányosságokból fakadó ismereteket, a népvándorlás-kori leletek, lelőhelyek számát növelni. A lehetőségeket jól jelzi, hogy a szentsimoni leletanyagban (Szőcs János 1981-es ásatását Botár István dolgozta fel) olyan vasművesség nyomait lehetett megfogni, melynek csak avar környezetben vannak (egyelőre) párhuzamai.
  • honfoglalás- és Árpád-kor: A szakirodalomban ma is vita folyik arról, hogy Erdély a honfoglalók egyik eredeti útvonala, vagy csak későbben, nyugat felől megszállt terület volt-e. Sajnos a csíki leletek erre egyelőre nem adhatnak választ, a korszakba sorolható néhány lelet (lószerszám részei Szentgyörgyről, Zsögödből) nem hiteles ásatásból származik, egy részük elkallódott. Az 50-60-as évek terepbejárásai során begyűjtött leletanyag feldolgozása során azonban több olyan lelet is előkerült, melyek a magyarság 10-11. századi megtelepedését jelzik. Nem tartaható tehát az a nézet, mely szerint a Csíki- medencét csak a 13. században foglalta volna el a székelység. A korszak monografikus feldolgozása folyamatban van, ehhez igazodnak a Csíki Székely Múzeum utóbbi években végzett ásatásai is.
  • Későközépkor, Koraújkor: Az elmúlt rendszer kultúrpolitikája által szintén mellőzött periódus. A korszak régészeti kutatása is nagyon hiányos, mégis három korábbi intézményvezető (Kovács Dénes, János Pál Szőcs János) fáradhatatlan gyűjtő- és kutatómunkája révén több mint ötszáz, e korszakra jellemző tárgy került múzeumunk régészeti gyűjteményébe.
A legértékesebb részt azok az objektumok képezik amelyek szisztematikus ásatások során kerültek múzeumunkba: ilyenek a czibrefalvi ásatás anyaga, továbbá a csíkszentkirályi Andrássy-kúria telkéről, a csíkszentsimoni Kőházkertből, a csíkszeredai Mikó-várból valamint a csíkszenttamási Abaffi-kúria környékéről származó tárgyak. Az említett leletanyag nagyobb csoportja az agyagedények és a csempék (kb. 400). Bár az utóbbiak jórészt töredékesek mégis fontosak, ugyanis olyan leletekről van szó, amelyek magukon viselik a korszak művészetének jellemvonásait (nemesi, kisnemesi életmód).
A helyi népművészet a nyomait szemléltetik azok a csempék és csempe-töredékek amelyek Csíkszentgyörgy, Csíkszentimre, Csílszentkirály, Csíkszentmihál, Csíkpálfalva, Csíksomlyó, Csíkszentsimon valamint Csíkszereda területéről kerültek elő. Érdekes színfoltjai gyűjteményünknek, azok a fémtárgyak amelyek az 1980-1984 közötti ásatások (Csíkszentmihály, Czibrefalva) leletanyagához tartoznak: golyóöntők, sarkantyú, tűzvasak vagy másként tűzcsiholók, kések, doromb vagy más célra készült vastárgyak.
Hozzá kell tennünk azonban, hogy az e korszakra jellemző tárgyak nagyobb hányada terepbejárásokból, mentő- illetve őskori ásatások során kerültek gyűjteményünkbe és sok esetben megfelelő dokumentáció és rétegösszefüggések nélkül vannak beleltározva, így gyakorlatilag egy feldolgozhatatlan anyag roskad raktárunkban.

*

A régészeti anyagon kívül mintegy 500 tárgy tartozik a történeti gyűjteményünkhöz: 228 fotó, 92 írott, nyomtatott dokumentum, a többi fém kő, agyag, és textil tárgy. Értékesebb-érdekesebb darabjaink:
  • a gyimesközéploki, kápolnapataki keresztfa oszlopa, amelyet az 1908-as sortűz áldozatai emlékére faragtak, állítottak.
  • Teleki-féle asztal.
  • fotók: a csíkszeredai római katolikus Főgimnázium 300. évfordulóján, 1926-ban öregdiákokról készült felvétel, a Hellwig Vilmos-féle művelődéstörténeti album a két világháború közti Csíkszereda amatőr művészeti mozgalmairól (színjátszás, énekkar) őrzött meg fényképeket.
  • Adler Miklós doktor auschwitzi haláltáborbeli csíkos köpenye, rabruhája Hellwig Auguszta adományát,
  • az 1941-43-as észak-erdélyi kommunista perek vádiratai.
  • fegyverek: jatagánok, szablyák, puskák, tőrök a 18-19. sz.-ból. (127 db.)
Az ékszerek kategóriájába tartozó, mintegy 50 tárgy, tárgy-együttes fele bross, a többi ezüst- vagy más fémkarkötő, ékszertartó doboz, ezüst tubák- és hamutartó, továbbá ezüstpohár, medalion, ezüstből készült levéldísz, ezüstfüzér, ezüstgomb, rózsafüzér és egyéb műalkotás. Kiemeljük közülük az ékszertartó szelencét, a vélhetően XVII. századra datálható, sérült erdélyi karkötőt, valamint az 1849-es magyar ezüstpénzérmékből alkotott karkötőt.

A numizmatikai gyűjteményünk (2201 db.) mintegy negyede papírpénz, bankjegy, közel 400 darab pedig ezüstérme (az ókortól a dualizmus koráig). A gyűjtemény többi részét rézből, bronzból vagy egyéb ötvözetből, esetleg alumíniumból vert érme, és pecsétnyomó alkotja.
Csíki Székely Múzeum
Csíkszereda, Vár tér 2.
Hargita megye, Románia

Nagy Imre Galéria
Csíkszereda, Zsögödi Nagy Imre utca 175.

Kossuth utcai galéria
Csíkszereda, Kossuth Lajos utca 12., I. emelet
Postacím:
Muzeul Secuiesc al Ciucului
530132 Miercurea Ciuc, Piaţa Cetăţii nr.2
Judetul Harghita, Romania

Tel: (004) 0266-372024
Tel/Fax: (004) 0266-311727
Mobil: (004) 0753-073531

E-mail: info@csikimuzeum.ro
Web: www.csikimuzeum.ro
EU-s projektünk:
Kiemelt támogatónk:
Kulturális projektünk:
Fenntartónk:
Developed by Designed by